design

2012 „LABILIS” design a Guy Degrenne Gyárban / Hódmezővásárhely


2009 „IDILL” sorozat, design a Herendi Porcelánmanufaktúrában

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. tervezőjeként a Rothschild mintából kiindulva, redesign eredményeként terveztem az „Idill” sorozat.

A egyik legismertebb herendi dekor, a Rothschild dekor, arról a harmóniáról tanúskodik, ami a híres minta születésekor még az ember természetes környezete volt. Az „Idill” kép 4 darabja önkritika és önreflexió arra a „fejlődés” nevű folyamatra, amivel a mai ember pusztítja saját környezetét.  Az egyik tálon látható tükör ismert szimbóluma az önmagunkkal való szembenézésnek. A tálon megjelenített természeti kép a kivágós játékok könnyedségével és felelőtlenségével szabdalja  mindazt, ami az ollójának útjába kerül. Az olló és a szaggatott vonal pedig véletlenszerűen darabolja a hajdan volt harmóniáról tanúskodó képet. Az előadásmód ötvözi a tradicionális herendi kifinomult modort és a street-art nyíltságát. A tradicionális herendi találkozik a mai kifejezés formával.


2007 Háló edénycsalád, design a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában


1997 design a Herendi Porcelánmanufaktúrában

A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. felkérésére egy teás- kávés- és mokkás készletet terveztem. A gyár teljesen szabad kezet adott a tervezésben a kérés csak annyi volt, hogy karakteresen herendi készlet szülessen de ugyanakkor modern és mai. A feladat az volt számomra, hogy megtaláljam azt a kapcsot ami a gyár meglévő termékeihez illesztheti az én munkámat. Ez a híd lett a gyár technológiai sajátossága. Elkészült a prototípus különböző dekorokkal és a készlet azóta éli önálló életét, gyártásba került és kapható a boltokban. Nagy élmény volt a gyári tervezés, ami a tervezőmunkának egy sajátos szelete, rengeteg kötöttségével és sajátos szabályaival. A herendi gyár önmagában is egyedülálló képződmény igényességével, és a dolgozók  rendkívüli szakmai felkészültségével.

„ A  készlet tervezésekor a fülek formáihoz egy tollászkodó madár motívumát használtam föl. A madár visszafordul teste felé és csőrével saját tollába bújik. Hiányzik a direkt megjelenítés, elmarad a szem, leválik a toll a testről, lekopik a csőrt felező vonal és elkopnak a színek is, nem követik a naturális látványt, a természetet. Marad a befoglaló forma és a mozdulat. A készletem darabjaiban, a fülekben megjelenő madár sziluettje, ez a lendületes vonal él tovább a „Babos 1”, és a „Babos 2” dekorban. A monoton ismétlődő két elem, a madár és a csíkos kitöltő mező mozgalmasságát örvénylő forgásával nyeri el. A kis részekre szabdalt arany csíkos mezők soha nem futnak párhuzamosan. A madarak úgy állnak rendszerbe a látszólagos káoszban, mint a vízparti hullám mosta csigák a homokon. Színében sem utal a reális látványra. A porcelángyártás történetében klasszikussá vált kék arany színpárt választottam. Az íves lendületes „vonal- madarak” kiemelkednek a csíkos háttérből optikai hatásuk miatt. A dekor az egész edényt befedi, mint egy háló. A mellette megjelenő, geometrikusan áttört és arannyal kontúrozott minta ennek a laza szövevénynek a kontrasztjaként, erősíti annak könnyedségét. Az egész dekor tollal rajzolt.”

A madaras és tulipános dekorról

A madaras és tulipános dekornál a kiindulási pont a Herenden régóta alkalmazott „pikkelyes „ dekor volt, ami VH néven vált ismertté.
Ezzel a dekorral korábban iparművészként, mint látvánnyal találkoztam csupán, nem festettem ezt soha. Valami erő áradt ebből a mintából, a monotón ritmusban ismétlődő apró elemek, ívesen hajló karéjok zeneiséget árasztanak. Elkezdtem rajzolni. Mikor már a kezemben volt a mozdulat és a vonalak ritmusa, rádöbbentem, hogy nekem ebből a szépen csengő dallamból hiányzik a lélek. Törekedtem arra, hogy élettel telítsem. Az élet tapasztalásának egyik legelemibb jele a tekintet. Akkor a karéjba szemet pöttyintettem. De nem a közepébe, kicsit feljebb, hogy legyen a madárnak nemcsak szeme, de tekintete is. Aztán meghúztam a csőr vonalakat.
/A keletkezett sűrű tömegszerű madárinvázió miatt gondoltam azt a nevet kellene adni a dekornak, hogy migráció, de a mai világban ez már oly ismerősen cseng a fülünknek, hogy senki nem gondolna a költöző madarakra, hanem csupán az újkori népvándorlásra./
A tulipános dekorban a növényeket próbáltam életre kelteni.
Bár a tulipán egy kiragadott fajta, mégis nem véletlen a választás. Előképeinkben jelen van a tulipán sematikus ábrázolása, azt hiszem bármelyik gyerek tudna tulipánt rajzolni. Jól ismerjük a növény és sematikus ábrázolását is a magyar népművészetből. A kehely, a párta, a sziromlevelek záródása által kirajzolódó cikcakkos kontúr ismert elemek. Ezen elemek dekorrá válásához ugyanazt az utat kellett bejárnom, mint a madaras dekornál.
A sok madár és tulipán szép rendben, azonos irányba rendezve sorakozott egymás mellett. A készletem formáihoz az alkalmazkodást a ritkuló és sűrűsödő felületek váltakozása tette lehetővé, amit a megnyújtott madártestek illetve tulipán szárak csíkos sávja biztosít.  Kiegészülve egy a minta által kimetszett záró csíkkal. Így szerves kapcsolódást hozva létre.


Saját fejlesztések

2010 Lámpa

A hulladék porcelánnal akkor találkoztam, amikor az ipari tervezéseim során hosszabb időt töltöttem porcelángyárakban. A hulladékba kerülő nemes anyag látványa mellett nem lehet egyszerűen elmenni. A termelésben keletkező hulladék újrahasznosításával létrehoztam egy módosított porcelánmasszát, aminek felhasználási lehetőségeivel kezdtem kísérletezni.
Kezemben volt az anyag, figyeltem tulajdonságait és kerestem a hozzá illeszkedő megjelenési alkalmat. A vékony rétegben mutatott transzparens tulajdonságára épül a lámpa.
A lámpa létrehozásában közreműködött: Tóth Zoltán ötvös iparművész és Sípos Balázs üvegtervező-művész

 

2002 Hullám sorozat / Hullámtál

 

1994 Kávés készlet

 

1995 Kígyótánc sorozat / Gyümölcs összefogó keret

joomla template
template joomla